Palics Helyi Közössége
Palić, latinul Paligo Palus, horvátul Palić, németül: Palitsch) közkedvelt fürdőváros Szerbiában, az azonos nevű tó partján a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától légvonalban 3 km távolságban.
Fekvése
A város a szerb-magyar határ közvetlen közelében, a településről elnevezett tó partján fekszik. Gyakorlatilag Szabadka elővárosa, attól 8 kilométerre keletre fekszik. Osztottpályás út köti össze a várossal.
Története
Első említése Paly néven 1462-ben, Mátyás király adománylevelében történt, amikor a pusztát anyjának ajándékozta. A település a 19. század közepén kezdett felépülni, ekkor fedezték fel a tó vizének és iszapjának gyógyító voltát. Mai szecessziós külsejét az 1900-as évek elején nyerte el. A Monarchia felkapott fürdővárosai között tartották számon. A trianoni békeszerződésig, majd 1941–1945 között Magyarország, Bács-Bodrog vármegye része volt.
Gazdaság
Első helyen az idegenforgalom említendő, jelentősebb vállalatok a Palics-Ludas Közvállalat és az Elitte-Palics turisztikai-vendéglátóipari vállalat, a Palicsi Pincegazdaság és a Chemos műanyagfeldolgozó üzem.
Látványosságai
A tóparti szecessziós épületek Komor Marcell és Jakab Dezső tervei. A családi villákat az ún. korai svájci nyaraló-stílusban építették. Az egyik villa a szocializmus idején Tito tulajdonában volt. Itt működik Szerbia egyik legszebb állatkertje, a Palicsi Állatkert.
Kultúra, rendezvények
· Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál (nyaranta)
· Szüreti Napok
· Palicsi Olimpiai Játékok
Híres szülöttei
Sava Babić (1934-2012), író, költő, műfordító
· Itt éltek/élnek:
o Bruck Pál (1860-1887), orvos
o Csáth Géza (1887-1919), eredeti nevén Brenner József, magyar író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző
o Tolnai Ottó,(1940-) Kossuth-díjas szerbiai magyar író, költő, műfordító.
o Lajkó Félix, citera- és hegedűművész, világzenész
o Sinka Ferenc, borász
Testvérvárosok
· Újszász, Magyarország
